Európai Egyesült Államok - The United States of Europe - Európai mestermunkák

Cím Európai Egyesült Államok - The United States of Europe - Európai mestermunkák
Közlemény típusaCikk / Journal
SzerzőkJaszi, Oszkar
Kulcsszavak / Keywordseu
Összefoglalás

A Magyarországi Európa Társaság új sorozatot indít Európai Mestermunkák címmel. Olyan tanulmányok megjelentetését tervezzük, amelyek magas színvonalon elemzik Európa egységesülésének folyamatát, az Európai Unió jelenével és jövőjével kapcsolatos, a nemzetközi politikai és szakmai vitákban rendszeresen tárgyalt elméleti és gyakorlati kérdéseket. Nagy örömünkre szolgál, hogy a sorozat első kiadványaként a társadalomkutató Jászi Oszkár eddig nem publikált, az Európai Egyesült Államok címet viselő írását közölhetjük – az angol nyelvű eredeti változat mellett magyar fordításban is. A művet az életpálya kutatója, Litván György történész bocsátotta társaságunk rendelkezésére. Jászi Oszkárról Magyarországon sem köztudott, hogy a Duna-menti népek együttműködésének szükségességén túl Európa egységesülésének gondolatát is hirdette. Ebben a dolgozatában Jászi az 1920-as évek kilátástalan és veszélyes európai politikai helyzetét értékelve, a szétaprózott, nemzeti-nemzetiségi ellentétekkel terhelt kelet-közép-európai térség gondjait számba véve érvelt Európa gazdasági és politikai integrációjának lelkesítő elképzelése mellett. Nem voltak ugyanakkor különösebb illúziói a megvalósítás esélyeit illetően, amikor többek között arra a dilemmára kereste a választ, hogy miért nincs az egyébként az értelmiségiek és a tömegek körében is népszerű eszmének jelentős „politikai képviselete”. Úgy találta: az egymásnak feszülő nemzeti- és osztálytörekvésekkel szemben az európai egységgondolatnak éppen azért „nincs kellő demagóg ereje, mivel az európai emberek túlnyomó többségének érdekét szolgálja”. Mintegy húsz évvel Jászi elemzésének megszületése után, 1946-ban elmondott zürichi beszédében Winston Churchill, akkor a brit parlamenti ellenzék vezére optimistább hangulatban szinte Jászi történeti gondolatmenetét folytatta: „Ha jól és helyesen építjük fel, az Európai Egyesült Államok struktúrája olyan lesz, hogy annak következtében kevésbé fontossá válik egy-egy állam anyagi ereje. A kis nemzetek ugyanannyit számítnak majd, mint a nagyok, és azzal váltanak ki megbecsülést maguk iránt, hogy hozzájárulnak a közös ügyhöz.”* Noha a szóhasználat napjainkra némileg megváltozott és finomodott, Európa további egységesülésének eltérő koncepciói, az Európai Unió intézményes, politikai és gazdasági megerősítésének különböző forgatókönyvei a huszonegyedik század elején is a demokratikus viták középpontjában állnak. Mindazonáltal Jászi idézett keserű véleményében – nyolcvan év távlatából, egészen más történelmi körülmények között, amikor Közép- és Kelet-Európa legtöbb állama az Európai Unió tagjává vált vagy belátható időn belül azzá válik – mintha még most is sok igazság lenne...

Teljes szöveg

A Magyarországi Európa Társaság új sorozatot indít Európai Mestermunkák címmel. Olyan tanulmányok megjelentetését tervezzük, amelyek magas színvonalon elemzik Európa egységesülésének folyamatát, az Európai Unió jelenével és jövőjével kapcsolatos, a nemzetközi politikai és szakmai vitákban rendszeresen tárgyalt elméleti és gyakorlati kérdéseket. Nagy örömünkre szolgál, hogy a sorozat első kiadványaként a társadalomkutató Jászi Oszkár eddig nem publikált, az Európai Egyesült Államok címet viselő írását közölhetjük – az angol nyelvű eredeti változat mellett magyar fordításban is. A művet az életpálya kutatója, Litván György történész bocsátotta társaságunk rendelkezésére. Jászi Oszkárról Magyarországon sem köztudott, hogy a Duna-menti népek együttműködésének szükségességén túl Európa egységesülésének gondolatát is hirdette. Ebben a dolgozatában Jászi az 1920-as évek kilátástalan és veszélyes európai politikai helyzetét értékelve, a szétaprózott, nemzeti-nemzetiségi ellentétekkel terhelt kelet-közép-európai térség gondjait számba véve érvelt Európa gazdasági és politikai integrációjának lelkesítő elképzelése mellett. Nem voltak ugyanakkor különösebb illúziói a megvalósítás esélyeit illetően, amikor többek között arra a dilemmára kereste a választ, hogy miért nincs az egyébként az értelmiségiek és a tömegek körében is népszerű eszmének jelentős „politikai képviselete”. Úgy találta: az egymásnak feszülő nemzeti- és osztálytörekvésekkel szemben az európai egységgondolatnak éppen azért „nincs kellő demagóg ereje, mivel az európai emberek túlnyomó többségének érdekét szolgálja”. Mintegy húsz évvel Jászi elemzésének megszületése után, 1946-ban elmondott zürichi beszédében Winston Churchill, akkor a brit parlamenti ellenzék vezére optimistább hangulatban szinte Jászi történeti gondolatmenetét folytatta: „Ha jól és helyesen építjük fel, az Európai Egyesült Államok struktúrája olyan lesz, hogy annak következtében kevésbé fontossá válik egy-egy állam anyagi ereje. A kis nemzetek ugyanannyit számítnak majd, mint a nagyok, és azzal váltanak ki megbecsülést maguk iránt, hogy hozzájárulnak a közös ügyhöz.”* Noha a szóhasználat napjainkra némileg megváltozott és finomodott, Európa további egységesülésének eltérő koncepciói, az Európai Unió intézményes, politikai és gazdasági megerősítésének különböző forgatókönyvei a huszonegyedik század elején is a demokratikus viták középpontjában állnak. Mindazonáltal Jászi idézett keserű véleményében – nyolcvan év távlatából, egészen más történelmi körülmények között, amikor Közép- és Kelet-Európa legtöbb állama az Európai Unió tagjává vált vagy belátható időn belül azzá válik – mintha még most is sok igazság lenne...