A magyarok bemenetele I.

A magyarok bemenetele I.

0 comments

Megkezdődött "A magyarok bemenetele" című vitasorozat a Magyar Politikatudományi Társaság Európai Politikai Szakosztálya és a Magyarországi Európa Társaság szervezésében 2007. február 26-án, hétfőn 17.30-kor a Merlin Színházban.

Januárban mutatták be A magyarok bemenetele - Tagállamként a bővülő Európai Unióban című, Hegedűs István szerkesztette könyvet, amit a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézete Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítványa jelentetett meg.

A most indult vitaestek során a kötet szerzői egymással beszélgetnek a Merlin Színházban (Budapest, 1052 Gerlóczy utca 4.).

A beszélgetés témája az európai és a magyar identitás kapcsolata. A kerekasztal résztvevői: Koller Boglárka (Zsigmond Király Főiskola), Lengyel György (Budapesti Corvinus Egyetem), Örkény Antal (ELTE) és Vidra Zsuzsanna (École des Hautes Études en Sciences Sociales). Az eseményt Lux Ágnes szakosztály-elnök vezette.

Koller Boglárka, a nemzetközi kapcsolatok oktatója a közösségi azonosságtudat kialakulásának esélyeiről, identitáselméleti hátteréről és az etnoszimbolista-konstruktivista felfogások különbségeiről is beszélt. Továbbá feltette azt a kérdést, hogy polgári, a habermas-i értelemben vett kötődés fog-e kialakulni Európa népeiben, vagy létrejöhet-e kulturális, érzelmi alapon értelmezett kötődés a közös Európához. A saját definíciójaként bevezetett „identitás-hálóról” is pontos képet kaphatott a hallgatóság.

Lengyel György szociológus a magyar társadalmi csoportok megítélését vizsgálta az európai integráció és a szupranacionális identitás kérdéseihez, amelynek során kitért a kulturális-materiális javak általi meghatározottság és az Unióhoz előnyként vagy hátrányként való viszonyulás kutatási hipotézisének megállapításaira, az informáltság és involváltság hatásának kérdéseire, az énazonosság és a társadalmi azonosság vizsgálatára is. Valamint felvetette a korábban elhangzottakra reagálva, hogy az Unió iránt érzett bizalmatlanság okait is érdemes lenne vizsgálni a bizalmi indexeken túl.

Örkény Antal szociológus elsődlegesen az empirikus szociológia kérdéseit vetette fel a versengő és többes identitásokról, a hagyományos identitásépítési technikákról és az attól alapjaiban eltérő közösségi azonosságtudatról, amelyeket empirikus vizsgálati eredményekkel is illusztrált. Az Unióhoz való viszony összetevőit, kötőanyagait sorra véve, kitért a materiális javak, jóléti célok determináló hatására, illetve Magyarország speciális jellemzőjére: a felméréseken tapasztalt és más elemeket felülíró pártpolitikai hovatartozásra.

Vidra Zsuzsanna szociológus az európai identitás és a média kapcsolatáról beszélt két szempontból: egyrészt az „identitás felülről” megközelítésben az EU médiapolitikájáról, másrészt az „identitás alulról” vizsgálódás során a nemzetállami média és az identitás formálására való befolyásáról. Valamint kitért az európai nyilvánosság vizsgálatának létjogosultságára és aktuális kérdéseire, továbbá a médiahatások szerepéről folyó diskurzus ellentmondásaira is.

2007 feb 26
Európai Mestermunkák

A Magyarországi Európa Társaság könyvbemutatója.

Folytatódott "A magyarok bemenetele" című vitasorozat a Magyarországi Európa Társaság  és a Magyar Politikatudományi Társaság Európai Politikai Szakosztálya szervezésében 2007. április 10-én, kedden 17.30-kor a Merlin Színházban.

balról jobbra: Hegedűs István, Erdős Tamás, Földi István, Bodrogi Bea, Csuport Alexandra, Danka Anita, Takács Ildikó 

A MET szervezésében Bakos Anita, Galambos Tamás, Miklós Bernadett, Romsics Gergely és Strausz Erzsébet vett részt a BruxInFo európai uniós tanfolyamain 2006 végén, illetve 2007 elején a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával. 

Graham Avery, a MET Tanácsadó Testületének tagja, a Trans European Policy Studies Association főtitkára 2008. május 21-én az Európai Unió további bővítéséről beszélt a Menza Étteremben, Budapesten.

Hegedűs István, Koller Boglárka, Jürgen Dieringer, Molnár Anna

A Balti-tengeri Régió Stratégia bevezetése után az Európai Unió egy új, a dunai régióra vonatkozó makroregionális stratégia kidolgozásán dolgozik.  E térség részeként és az EU jövőbeli soros tanácsi elnökeként Magyarország döntő szerepet kíván játszani az új elképzelés megvalósításában.