CIVIL TÁRSADALOM, CIVIL SZERVEZETEK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ

TitleCIVIL TÁRSADALOM, CIVIL SZERVEZETEK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ
Publication TypeFolyóirat cikk / Journal Article
Év / Year2003
AuthorsGeszti, Judit
Újság / JournalEU WORKING PAPERS
Kezdő oldal / Start Page83
Oldalszám / Pagination83-104
Publikálás dátuma / Date Published03/2003
Kulcsszavak / Keywordscivil társadalom
Abstract

Az önkéntes szerveződések szerepe a civil társadalom létrejöttében KUTI ÉVA a non-profit szervezetek rendszerváltás idején játszott szerepéről írott cikkében1 a civil társadalom születését a civil kezdeményezésekkel kapcsolja össze (ARATÓ ANDRÁSnak a lengyel és magyar civil szektorról írt munkájából idézve): „A modern civil társadalmat a civil kezdeményezések és az önkormányzás2 különböző formái alapozzák meg és tartják fejlődésben, és a társadalom sokszínűségét tiszteletben tartó jogrendszer intézményesíti, amely az alapvető polgári jogokra épül”. A civil társadalom különbözik mind a politikai szférától, mind a gazdasági elittől (bár a határok nem válnak el élesen), szervezetei

 

A civil társadalom funkcióit DANIEL SIEGEL és JENNY YANCEY1 a következőkben foglalja össze: • módot nyújt a társadalom különféle, komplex szükségleteinek kifejezésére és aktív megközelítésére, • az egyéneket polgárként való cselekvésre ösztönzi a társadalmi lét minden aspektusában, ahelyett, hogy meghajolnának az államhatalom és gondoskodás előtt és függésbe kerülnének tőle, • elősegíti a társadalom pluralitását és sokszínűségét, pl. a kultúrális, etnikai, vallási, nyelvi és más identitások védelme és erősítése révén, • megalkotja azokat a mechanizumusokat, amelyek révén lehetővé válik a kormány és a piaci szféra elszámoltatása/felelősségre vonása a nyilvánosság által. A civil/non-profit szervezetek legfontosabb szerepe a fenti funkciók betöltésé- ben, működtetésében áll. Magyarországon például, ahol a civil társadalom „újraalkotására” volt szükség a rendszerváltást megelőző években, számos önkéntes, helyi civil szervezet alapí- tása mögött munkált a BIBÓ ISTVÁN-féle „szabadság kis körei” iránti vágy. E szervezetek alapítóik számára az autonómia forrásai voltak, általuk védték közössé- güket a központosító törekvésektől, erősítették a helyi identitástudatot, kontroll alatt tartották és befolyásolni tudták a helyi hatóságokat, előmozdították a kulturális és etnikai sokszínűséget, helyi információs hálózatot hoztak létre. Végső soron tehát a civil szervezetek polgári magatartásra ösztönöznek, „kinevelik” a polgárságot és ezen keresztül az új civil társadalmat.

URLhttp://epa.oszk.hu/00000/00026/00021/pdf/2003_3_04_GESZTI.pdf